| 2006 szeptember 25
A szerkesztőség legkomolytalabb tagja még nem nőtt ki az afterparty korszakból, ezért megütközve veszi tudomásul, hogy Mallorca-n napközben is van élet. De még milyen. Ollé!
Spanyolország Mallorca - Grupotel Los Principes
Az utat már március végén lefoglaltuk, a TUI utazási irodával mentünk. Az utazási irodák között a Neckermann és a TUI között dilemmáztunk, végül a TUI katalógusból választottunk szállodát. Olyan szállodát kerestünk, amelynek medencéje van, kulturált, a parthoz közel van, és a sziget viszonylag nyugodt részén fekszik. A két katalógusból első körben kb. 8-10 szálláshelyet néztem ki, utána ezeket
bizonyos paraméterek alapján értékeltem. Az első 3 „helyezett”-nek megpróbáltam megkeresni a honlapját, ez könnyen sikerült is. Ezek után a 3 szállótól e-mailon próbáltam beszerezni még néhány plussz infót, ezzel is tesztelve őket… A 3-ból mindössze egy válaszolt, de az szinte rögtön, és a válasz is szimpatikus volt. (A két nem válaszoló szálloda a RIU lánchoz tartozott). Végül így esett választásunk a Grupotel Los Principesre, az északi parton, Port d’Alcudia és Can Picafort között. Utólag derült ki, hogy jó választás volt a TUI a Neckermann ellenében már csak azért is, mert a TUI charter vasárnap közlekedik, az odaútba reggel 8-kor indul Ferihegyről, vissza pedig dél körül, míg a Neckermann charter péntek este 6-kor indul Ferihegyről, ez pedig azzal jár, hogy a kedves páciens az első napi vacsoráról már lemarad… Aki még most akar utat választani, az előtte nézze meg a MALÉV honlapot, hogy hová mikor érkeznek a gépek, nehogy kellemetlen meglepetésben legye része…
Június 15-én indultunk, tökéletes repülőút (MALÉV charter, B737-400 HA-LEZ, szinte teljesen teli volt a gép). Pontosan érkeztünk, de az útlevél ellenőrzés eléggé lassan ment, ennél csak a csomagokra kellett többet várni… A csomagok kézhezvétele után sem lehetett eltévedni, szinte minden sarkon idegenvezetők álltak (döntően TUI és Neckermann), akik ha magyarul nem is tudtak, de annyit elmondtak, hogy „6-os kapu”, ahol már várt bennünket a magyarul beszélő TUI képviselő. Itt kaptunk tőle egy borítékot néhány információs anyaggal, továbbá a borítékon rajta volt, hogy a szállodában mikor tart majd másnap tájékoztatót, illetve az is, hogy a szálloda felé a parkolóban milyen számú buszt keressünk. Itt nem kell megijedni, nem helyijárattal mentünk… Mallorcán minden különjáratot teljesítő busz lajstromba van véve, a szélvédő tetején nagy karakterekkel 3 számjegy, ezzel lehet könnyen beazonosítani a buszokat. A busz csak a magyar, TUI-s csapatot vitte, azokat, akik az északi partra készültek (kb 20 fő), azaz más gépre nem kellett várni. Felszállás után kb. 10 perccel indultunk, de amíg álltunk, a busz motorja és a klíma addig is ment.
A mi szállodánkhoz értünk először, az út kb. egy óra volt. Becsekkolásnál fizetni kellett kb 14 Euro környezetvédelmi adót 2 főre, továbbá 9 Euro (+3 kaució) a széf használatáért, de ami meglepett, hogy ezen összegeket nem lehetett kártyával fizetni… Az előzetes foglalásnál az utazási irodában nemdohányzó szobát kértem, amit a becsekkolásnál is megerősítettem. A recepciós mosolyogva közölte, hogy természetesen, hiszen így érkezett a foglalás. Ennek ellenére a szobában ott volt a hamutál… A szálloda és annak környezete különben nagyon-nagyon szép volt, csupán a szoba okozott egy pici csalódást azzal, hogy a padló köves volt, és a franciaágy valójában egy heverőn 2 matrac volt… De ha jól tudom, ez szinte minden tengerparti szállóban így van. Félpanziós étkezésünk volt, de az maga volt a „horror”… Minden kaja svédasztalos volt, az ebédekre nem is volt külön szükség, de így is a 4. napon már egész napos böjtöt kellett tartanom, annyira rosszul voltam… Tudjátok, amikor a „vidéki versenyző” meglátja a svédasztalt és nem tudja, hol a határ… A vacsoránál fizetni kellett az italért (nem akkor rögtön, hanem minden vacsoránál a rendelést aláíratták a vendéggel, és kicsekkolásnál egyben kellett fizetni), de mi sosem ittunk, hanem vacsora után levezetésként elmentünk a kb. 50 méterre lévő szupermarketba, ahol negyedáron megvettük ugyanazt… A szállodának nagyon szép és tiszta medencéje volt, körülötte igen sok napozóágy matraccal, ezekért nem kellett fizetni. Fürdőlepedő méretű törölközőt 10 Euro kaució ellenében lehetett kapni, ezt kicsekkolásnál visszakaptuk.
Az érkezés és indulás napját kivéve 6 teljes napot töltöttünk ott. Ebből 2 napon kiránduláson vettünk részt.
Az első napon menetrend szerint közlekedő hajóval mentünk Formentorba, a jegy ára kb 19 Euro/fő volt. A hajó Playa de Murorol indul, de utána több helyen is megáll: a partról hosszú stégek nyúlnak be a tengerbe, kb 60-80 méter mélységben, ezekhez köt ki a katamarán. Az út során még 3 helyen álltunk meg, majd irány Formentor. Az út csodaszép volt. Kb félúton jártunk, amikor is egy beugró óból közelében megállt a hajó, majd a kapitány a hangosbeszélőn közölte, hogy itt 15 percet állunk és lehet úszni… A katamarán végén volt egy csúszda, a tenger szuper volt!!!!!! Formentorban másfél órát álltunk, addig lehetett enni-inni, illetve kipróbálni a helyi strandot, amely szerintem egyike Mallorca legszebb partszakaszainak!!! A szállodánktól 11 körül indultunk és fél 5-re értünk vissza a hajóval.
A másik kirándulásunk egy szervezett út volt, amit szigetkörútnak hívnak. A magyar TUI képviselőnél fizettünk be rá, akitől csak annyi ukázt kaptunk, hogy álljunk ki 3 9-re az egyik buszmegállóba és majd jön a busz… (A lánykának különben az első szezonja lehet, nem állt még túlságosan a helyzet magaslatán, de bele fog jönni…) Jött is egy busz, leszállt a
csak németül beszélő idegenvezető, akinek a listáján név szerint nem voltunk, de a kezében tartott utaslistáján teljesen véletlenül észrevettük tollal felírva a mi szobaszámunkat… Ez alapján lettünk beazonosítva… A fickó egy mukkot sem tudott a németen és a spanyolon kívül, és a nap programjainál arra sem vette a fáradtságot, hogy a buszról történő leszállásnál egy fecnire leírta volna a továbbindulás idejét, pedig tudta, hogy nem értünk németül… (sajnos általánosan jellemző, hogy a sziget alapvetően a németekre van berendezkedve). Szerencsére a buszon volt egy hozzánk hasonló korú pár, akik beszéltek angolul, így kérésünkre ők tolmácsolták nekünk a legszükségesebb infókat… A Szigekörút során először Incába, a bőr városába mentünk, ahol (gondolom, az idegenvezetőnek járó busás jutalék ellenében) egy nagy bőrkereskedésbe vittek minket, ahol 40 percet lehetett shoppingolni. Nehezen lehetett megállni, hogy az ember ne vegyen valamit… Ami pozitív meglepetés volt: az egyik eladó szinte tökéletesen beszélt MAGYARUL…
Incából a busz egy fantasztikus szerpentinen felkapaszkodott a sziget nyugati részén végighúzódó hegyláncra, hogy onnan egy hasonlóan fantasztikus, keskeny szerpentinen leereszkedjen Sa Calobra falucskába. A busz itt letett bennünket, itt volt másfél óránk a hajó indulásáig. Egy kb 400 méteres sétával eljutottunk a Torrent de Pareis torkolatához, amit szavakkal leírni nem lehet… Ha valaki Mallorcán jár, Sa Calobrát ne hagyja ki…
![]() | ![]() |
|---|
Sa Calobrából egy kb. egyórás, pazar hajóút során jutottunk el Soller városába, ahol kikötés után a kikötő-városkán keresztülgyalogolva közelítettük meg a busz parkolót. Itt már várt buszunk (beazonosítás ismét a 3 jegyű sorszám alapján). Soller kikötőjéből a kb 4-5 km-re lévő városba busszal mentünk fel, de az út sokáig párhuzamosan haladt a kikötő és a város vasútállomása között közlekedő villamossal. A vasútállomásnál ismét kaptunk egy jó félórás szabadidőt, majd nosztalgiavonattal indultunk el Palma irányába. A vonat (különvonat) narancsligetek között kanyarogva kapaszkodik fel a hegyvonulat oldalára, hogy aztán több alagúton át átjusson a vízválasztón. A vonat nem ment el Palmaig, hanem a várostól kb. 10 km-re megállt, egy direkt erre a célra kialakított állomáson, ahol a buszok már vártak bennünket… Innen már a szálloda felé vettük az irányt, ahová este fél 7-kor érkeztünk meg.
A két kirándulós napon (Formentor hajóval, szigetkörút) kívül két napra béreltünk egy Renault Cliót, full biztosítással 52 Euroért. A szállodában nem érdemes bérelni, mert kb. 30-50%-kal drágább. Mi a szállodától kb 60 méterre lévő kölcsönzőnél béreltünk. A kocsi tiszta volt, de volt már benne több mint 100 ezer km és a hátsó gumik is eléggé tükörradiálok voltak, ennek ellenére minden símán ment, pedig voltunk
néha „úttala utakon” is… Az első napon a formentori félszigetre tértünk vissza, de számítva a buszos turistaáradatra, reggeli után, viszonylag korán indultunk, és kimentünk egészen a Formentor fokig. Csodálatos! (Sok olyan hegyi út van, amelyek valamilyen frekventált helyre vezetnek, de elég keskenyek; ilyen a Sa Calobrai vagy a formentori is, nos ezeken ha elindulnak a turistabuszok, akkor jobb félreállni, és várni egy órát, amíg elmennek, mert az utak nagy-nagyon keskenyek…) A foktól visszamentünk a félsziget közepén fekvő strandig, itt kb 3 órát fürödtünk. Innen kb. egyórás kocsikázással átmentünk a Cala San Vicenc öbölhöz, ahol 2 órát töltöttünk fürdéssel. Ezt követően a Victoria félszigetet vettük célba, ki akartunk menni a Pinar fokig, de a fok előtt kb 2-3 kilométerrel egy sorompó zárta utunkat katonai zóna jelzéssel… Visszafordultunk, de a legközelebbi fürdésre alkalmas helynél megálltunk… Fantasztikus Mallorca… Minden öböl más és más… Este vacsora után még visszamentünk újra a Formentor-fokhoz, hogy megnézzük és lefotózzuk a naplementét, de az ott töltött 7 estéből ez volt az egyetlen, amikor este fátyolfelhős volt az ég… De így is nagyon szép volt.
Másnap újra „öböltúrára” indultunk, de ezúttal Kelet felé. Végig a Marco Polo útikönyvet használtuk, annak térképe és útleírása nagyon jó, ez alapján azonosítottunk be két eldugott öblöt (Cala Totra és Cala Mitjana), amit ha nehezen is, de megtaláltunk, igaz, néha azt hittem az utat nem ússzuk meg tengelytörés nélkül… De megérte eljönni, mert ismét egy fantasztikus, eldugott öblöt fedezhettünk fel… 2-3 órás fürdés után az egyik ismertebb öblöt, Cala Mesquidát vettük célba… és ilyenkor vagyok bajban, mert egyszerűen nem tudom eldönteni, mi is volt a legszebb… Formentor? Sa Calobra? Cala Mesquida? Mindenesetre ezek azok a helyek, amit semmiképpen ne hagyjatok ki… Cala Mesquidánál (és már előtte is, Cala Tortanál) hatalmas hullámokat fogtunk ki, éppen ezért az öböl sziklákhoz közel eső oldalsó 2 harmada le volt zárva, és csak a középső harmadon lehetett vízbe menni. Cala Mesquida után egy órára még megnéztük Cala Rajada városkát és kikötőjét, majd este 6 felé leadtuk a kocsit. (Mentünk kb 200-250 km-t, 13 Euroért tankoltam benzint, aminek literje 0,8 Euro.
Az utolsó két nap fürdéssel telt el: a szálloda medencéjénél, illetve a szálloda előtti partszakaszon fürödtünk és pihentünk, illetve este az üzletsoron sétálgattunk (kilométereket), hogy a gyerekeknek is hozzunk valami csecsebecsét… Ami érdekesség, és erre számítson, aki készpénzzel megy ki: az 500 Euros bankjegyet szinte egyetlen üzletben sem fogadják el, kártyával ugyanakkor szinte mindenütt lehet fizetni. Gyorsan eltelt az egy hét, szívesen maradtunk volna még… Összesen 8 különböző helyen fürödtünk a tengerben, mindegyik hely más és más, mindegyiknek megvan a maga varázsa, de egyben szinte mindegyik azonos: a víz kristálytisztán átlátszik…. GYÖNYÖRŰ!!!
A visszaút nem túl sikeresen indult, mivel a busznak 9-re kellett értünk jönni a hotelhez. Nem jött, ezért 10 perc után felhívtam a helyi TUI képviselőt az általa korábban megadott mobilszámon, aki azt mondta, hogy megpróbál intézkedni, és 5 perc múlva hívjam vissza vagy menjek be a recepcióhoz, mert csak spanyol számot hívhat… A lányka sajnos nem tudott érdemi infót szerezni, de időközben jött egy másik busz, amelynek utaslistáján nem szerepeltünk ugyan (cseheket vitt a reptérre), de mivel éppen annyi üres helye volt, ahányan magyarok voltunk, felvett minket is… A reptérre a magyar utasok közül utolsónak érkeztünk, így ez a társaság kapta a gépen a leghátsó helyeket… Ez nem is lett volna baj, ha a gépen lett volna 25-26-os sor, de csak 24-ig voltak sorok… Történt ugyanis, hogy a charternek „beszékezett” gép elromlott, emiatt HA-LEY jött helyette, egyórás késéssel, de abban csak 14x hely volt. Szerencse, hogy néhány nyaralóvendég két hétre jött, így visszaútban kevesebben voltunk, és a sztyuárdeszek javaslatára mindenki keresett és talált is üres helyet… Mint a vonaton… Hazafelé nagyon szép utunk volt, tiszta, napsütéses idő, gyönyörűen látszott Szardínia szigete, Róma, a horvát tengerpart…









lényegében csak hn..