Hammamet - Tunézia

A 12 naposra tervezett nyaralás gyakorlatilag 10 napra szűkült, hiszen odafelé hajnali 1 óra körül érkeztünk jó fáradtan, visszafelé meg hajnali 2:45-kor kellett kelni, hogy elérjük a 3:30-as transzfert, hát ez se volt túl pihentető.

A hotel (El Bousten) asszem 2 csillagos volt, nagyjából meg is felelt kategóriájának. Pozitívuma volt a valóban gyönyörű kert és a közeli tengerpart, illetve a sokféle program (sportok, animációs programok, este disco). A szobák is megfelelőek voltak, bár a takarítás és törölköző csere el-el maradozott és nálunk a fürdőszobában állandóan állt a víz (valószinű rossz vezeték, vagy szigetelés miatt) akárhogy vigyáztunk és nem volt kellemes fürdés után a koszos állóvizben végiggyalogolni, ezért a lábtörlőket áldoztuk fel szőnyegként. A légkondi is működött pedig állítolag külön kellett volna érte fizetni. Az esti rendezvények és a disco viszont nagyon hangos volt, aludni nem nagyon lehetett éjfél előtt, aki a disco-hoz közel kapott szobát nem tudom hogy aludt. Mi szerencsére elég távol laktunk onnan.
A kajáról nem tudok sok jót mondani, gyakorlatilag ugyanaz volt minden nap, reggelire tojás, péksütemény, saláta meg zabpehelyszerűségek. Este krumpli, tészta, leves, saláta, hús szósszal, de inkább volt csont mint hús, süti, fagyi, dinnye (legalább dinnye volt bőven:)). Hamar unalmassá vált mindennap ugyanazt enni, reggel sonkáról és sajtról álmodoztam, este meg túróstésztáról éa bablevesről..:) Szóval a táp csalódás volt, voltam már hasonló 2 csillagos klubhotelban korábban (Ramses Club, Nabeul) ott ezerszer jobb ételek voltak.
Mielőtt a programokról írok, fontosnak tartom elmondani, hogy én most 3. alkalommal jártam Tunéziában (korábban Nabeul és Sousse), ugyhogy sokmindent már ismertem erről az országról, az út fő célja ezért elsősorban az volt, hogy egy 3 napos jeep szafarin vegyünk részt. Korábban már voltunk egy 2 napos buszos szafarin, de ott nagyon kevés idő volt, rohanás volt az egész, így szerettünk volna egy hosszabb, és a jeep által izgalmasabb sivatagi kalandban részt venni.
A túra reggel 5:40-kor indult és 3. nap este hétre értünk vissza. Mindenképpen csak ajánlani tudom, sokkal jobb mint a kétnapos út, igaz az ára is borsos 204 dinár belépőkkel együtt, de ha az ember lastminute útra megy, akkor meg is spórolhatja a szafari árát.

Szóval a programban első nap a El Jem-i kolosszeum, Matmata és végül Douz szerepelt. A Matmata-i kősivatag lenyűgöző, érdekesek a berber földalatti lakások is, viszont a hőmérséklet itt már legalább 10-15 fokkal volt forróbb mint a tengerparton nehéz volt elhinni hogy tudnak az emberek itt élni, igaz a föld alatti lakásokban hűvös volt, de annyira kopár és forró minden, hogy nem tudom elképzelni mivel szórakoznak, mert ott tényleg nincs semmi csak kő, homok és barlangok. Az ebéd is itt volt, egy "szállodában" ami a föld alatt épült, még víz is folyt a csapból a kaja pedig nagyon finom lángos, és kuszkusz volt. Este a Szahara kapujában lévő Douz-ban szálltunk meg, egy szép szállodában, errefelé már csak gyönyörű hotelek vannak. A 1,5 órás tevegelés volt a legjobb a dűnék között, érdekes módon itt nem volt olyan meleg, a napot füstös felhő takarta és a szél fújta a szemünkbe a homokot.

Második nap délelőtt igazi jeepes száguldozás volt a dűnék között nagyon szuper volt, majd a sóstón keresztül Tozeur oázisán át mentünk Nefta oázisba ahol a második napi szállás volt. E két oázis szépsége leirhatatlan, nem is vállalkozom rá:) A forróság viszont itt már kegyetlen volt, csak hogy szemléltessem: álltam az utcán és éreztem, hogy ég a lábam mint a fene gondoltam biztos süti a nap, nos lenéztem és teljesen árnyékban voltam! A szél sem jelentett megkönnyebbülést hiszen olyan forró volt a levegő, hogy a szél inkább egy gigantikus hajszárítót juttatott eszembe. A szállodában pedig a medencénél az órák óta árnyékos kövön is megsült a talpam amikor mezítláb akartam a vízbe menni.
A harmadik nap lényege a hegyi oázisok megnézése volt, szépek voltak, de a fáradtság és az elviselhetetlen hőség miatt már inkább azt vártam, hogy végre hazaérjek. A jeep-ek légkondisak voltak anélkül biztosan nem lehetett volna kibírni, 10-30 percekre szálltunk ki, és elképesztő megkönnyebbülés volt visszaülni a hűs jeep-be. Ellentétben a buszokkal a sofőr nem zárta el a motort így rögtön hideg volt a kocsi amikor beültünk.
Bár az ellátás (teljes) jó volt a 3 nap során, mégis összeszedtünk valami gyomornyavalyát, a legsúlyosabban én jártam 3 napig nem bírtam felkelni, lázasan feküdtem, de a legrosszabb a hasmenés volt (a viz amitt megittam 20 percen belül kijött!). Az itthon hozott gyógyszerektől nem szűnt meg így végül a betegség 3. napján a patikából hoztunk gyogyszert (30 dinár), ami viszont remekül bevált, még aznap jobb lett, másnap, ami már az indulás napja volt pedig egész jól voltam már. Ettől függetlenül csak ajánlani tudom ezt a szafarit, érdemes jeep-el menni, mert olyan utakon is mennek ahol busz nem tud járni, többször megállnak és folyamatos a légkondi. A 3 nap pedig pont elég hogy mindent lássunk és kiélvezzünk, több nap nem is kellene, mert a hőség sok erőt kivesz az emberből. Érdemes vizet vinni, mert a jeep el tudja vinni az otthon 0,4-0,5-ért megvett vizet, de a sivatagnál már csak 1,5-2 dinárért lehet vizet kapni. Fontos, hogy nagyon sok folyadékot igényel a szervezet ekkora hőségben!

A szafarin kivül más nem is nagyon volt, az utolsó napokon beteg voltam, semmit nem csináltam szinte csak olvastam a szobában, így csak az első 4 napon volt lehetőség fürdésre és városnézésre. Az alkudozásokból szinte mindig vesztesen jön ki az ember, mégha ugy is érzed, hogy nem. Érdemes fix áras boltokban tájékozódni és utána alkudni, pl. egy helyen majdnem megvert az arab, mert egy általa 100 dináros árut 15-ért akartuk elvinni, pedig a fixáras boltban annyi volt. A legjobb módszer az alkura, ha ismerjük az áru valodi értékét, hogy a normális árnál kb. 5-10 dinárral kevesebbett mondunk, persze viccelődve és mosolyogva meg ne sértődjön, és ami a legfontosabb, mindig csak 1 dinárokkal emeljük az alku során az ajánlatainkat és ameddig lehet tartsuk ajánlatunkat az ismert normális ár alatt. Úgyis oda fogja adni azon az áron, esetleg 1-2 dinárral túl lehet menni az ő javára, hadd örüljön. Ha nem ismerjük a fix árat, akkor célszerű előbb ránézni az árura, leemelni a polcról, visszatenni majd továbbmenni. Rögtön utánad fog szaladni, hogy vedd meg, de sokszor el kell utasítani, míg végül hihetetlen alacsonyáron odadja, csak vigyed már el. Ha ez a taktika nem megy akkor lehet alkudni, de itt be kell tartani, az alacsony árról indítást és a kis lépésekkel való felfeléhaladást. Ha megsértődik az alacsony áron akkor azzal tudsz védekezni, hogy ha ő ilyen nevetségesen magas árért adja, akkor te is ilyen viccesen alacsony árat ajánlasz. Persze van amikor látszólag halálra sértődik az általad mondott alacsony ártól, aztán később kiderül a fix áras boltban, hogy még az is duplája volt a normál árnak, szóval vigyázni kell, és fixáras boltokban tájékozódni!
Hammameten kivül érdemes még egy napra Nabeulba is átmenni, ott nagyobb és árugazdagabb a piac, helyi Ikarus busszal csak 0,75 dinár!
Tőlünk 3 dínár volta taxi Hammamet központjába, a Medinához. Az árusok nem voltak erőszakosak, csak nehezen lehetett lerázni. Maga a városközpont bolt bolt hátán, nagy élet az utcán. Amikor ott voltunk valami rém fontos focimeccs lehetett, mert minden kávézóban bámulták a TV-t, és közben vizipipázgattak a helybéliek. A medina városfalára építve néhány világhíresség nyaralója látható. ( Mitterrand stb.) Ha kiváncsi vagy a helyi élet egy szeletére érdemes bemenni Hammametbe. Mi este voltunk, akkor kellemes a hőmérséklet, és bőven zajlik az élet.

20 Dínárárt szerveznek hajókirándulást a szállodákban, sütivel, üditővel és gyümölccsel. Hát ez csak arra jó, ha már nagyon unod a napot, mert kb 3-400 m-re a part mentén felmész a városközponthoz, aztán tovább a következő helyiségig ( nabul), majd vissza. Közben 1 Coca Cola Company termék, süti dobozból kínálva, egy szelet görög, és sárga dinnye. A hajó 16 személyes , de ezt csak a gyakorlattól elrugaszkodott tervezők gondolták, mert 24-en simán elfértünk :)) Közben egyszer megállunk úszni.
A tenger délelőtt tiszta, délutánra uszadékos az első méteres sáv. Valami nád féle növény elhalt kb 5cm hosszú darabkái úszkálnak. Néha egy egy póló, vagy papírzsepi, műanyag pohár. Végül is a növény természetes, az egyéb dolgot meg nem a helybéli civilizálatlanok, hanem a nagy kultúráltságú európai nyaralók okozzák. Szóval nem vészes, 6 méterig simán le lehet látni a fenékre. A szemnek kevésbé kellemes látványt inkáb az 50-60 éves dagadt monokinis strandolók okozták. A part teljesen biztonságos volt, 1-2 szállodai emberke mindig ott van, és az időnként felbukkanó édesség, pálma,szőnyeg árusokat nem engedik a napernyők közelébe, ahol az emberek személyes cuccai vannak. ( Vita sincs, az árusok maguktól tudják a szabályt) Ha valaki a steril vizet jobban preferálja, ott a szállodai strand. A sivatagi túrát nem próbáltuk ki, de az ott jártak szerint érdemes.

Tuniszi szervezett túra is van, karthagó megnézésével, de ezt is kihagytuk, helyette "csak" bementünk Tuniszba az állatkertbe. Korábban olvastam róla, hogy nagyon lepukkant, most kb olyan szinten volt, mint a városligeti úgy 3-4 éve. A belépő rém olcsó 0,1 a gyerek, és 0,3 a felnőtt. Bármerre jártunk, mindenhol építkeznek. Egy csomó új szállodát a part közelében, és bent Tuniszban, illetve az út mentén a kisebb városokban is lakóépületeket.

A mi szállodánk, meg egy másik ** hotelt látván gondolom az el Bousten is hasonló lesz: Zárt területen belül sorház jelleggel egymás mellé építettek egy csomó bungallót, félköríves tetővel, fehérre festve, belül lejárólapozva, kis előtérrel.
A kaja reggelire 3-4 féle édes péksütemény, bagett, dzsem, tea, kávé, kakó, tej. Nem nagy választék, de annyit ehettünk belőle, ami belénk fért. Mi nem bírtuk ki vacsoráig ebédelni is kellett: a szálloda büféjében szendvicsek, vagy a parton étteremben kajáltunk. A szendvics: fél bagett benne amit kérsz 3 dínár. Az egyéb kaják az étteremben 3-6 dínár között. Víz:0,9 liter 1 dínár, Coca Cola kis üveg ( 2 dl) 1,1 dínár. Hasonló árakat láttunk a szálloda környéki éttermekben, vagy más több csillagos szállodák kirakott étlapján is. A szálloda környéki kis boltokban is van víz 1,5 l műanyag palackban 0,5-0,8 dínár, 1,5 literes Coca Cola műanyag palackban 1,1-1,3 dínár. A szállodákban üveges italok vannak, a boltokban műanyag, de külön műanyag palack gyűjtő konténerek vannak az utcákon. Azért lehet egy-két dolgot tanulni a közhiedelem szerint szemetes araboktól!!
Tőlünk nem messze 10 perc séta volt valami vidámpark ( xxx-land) késő estig nyitva, olyan másodvonalú vidéki vásári bazár. 0,5 dínár a gyereknek való, 0.7 a nagyobbaknak szóló játék.

A szállodai animátorok biztos elmondják , hogy mit érdemes, mit nem. A külföldi utazási irodák saját maguk is szerveznek programokat a helyszínen, gondolom ezeket ott is kiplakátolják.
A szállodai kajából mindent ettünk, a finomból sokat, és senkinek semmi baja nem lett. Itthon néhányan mondták, hogy a jeget, meg a natur ásványvizet a csapvízből prezentálják: a szállodában nem volt ilyen. Az étterem önkiszolgáló volt, de az asztalok között ott cikáztak a pincérek: ha valami kellett ( ital vagy valami más kaja) hoztak. Mivel ** volt a szállás így az útikönyvek által ajánlott konzervatív öltözködés teljes egészében elmaradt, mindenkin rövidgatya, a lányokon top.
Szó nélkül visszadtak az utolsó millimig. Ha borravalót kaptak nagyon megköszönték. A pincérek, parti árusok ránk való emlékezése, távolról való felismerése és üdvözlése exponenciális összefüggést mutatott a borravaló, illetve vásárlás volumene között.