| 2008 május 23
Seget Vranjica - Trogir
Tavalyi élményeinket azért szeretném megosztani az utazókkal, mert Horvátország ezen részéről nem nagyon olvastam részletes beszámolót.
2007-ben Horvátország középső részét szerettük volna megismerni. Nagyon sok szépet olvastam Trogirról, Primosentről, ezért errefelé kerestünk szállást. Eredetileg Primostenben kerestünk szállást, (nagyon vonz a nyílt tenger látványa) de az adott időpontban nem találtunk megfelelőt, így esett a választásunk a Trogir melletti Seget Vranjicára. Interneten foglaltuk a szállást nagyon jó áron, mivel VIII. 29-től már utószenzonban mentünk. Ráadásul nem a szombati turnusváltásra foglaltunk, így oda-vissza kényelmesen utaztunk.
Miskolcról indultunk 28-án esete 9-kor, és sok pihenővel kis szunyókálással a kocsiban reggel 9 órára értünk le Sibenikbe.
A még ébredező Sibenik

Rövid, 3 órás városnézés, fagyizás. A kikötőnél parkoltunk, az ottani OTP automatából váltottunk kunát, a Postán vettünk telefonkártyát. (hiába a mobil, ezzel a legolcsóbb hazatelefonálni!). Hangulatos kis városka, 1-2 napot el tudok itt képzelni, de egy egész hetet nem. Délben indultunk tovább a szálláshelyünk felé. Végig a tengerparton mentünk, sorba jött Brodarica, Rogoznica, Primosten. Fél 2-re értünk Seget Vranjicába, ahol ketten egy két hálószobás nappalis, teraszos appartmant kaptunk 30 euróért.
A teraszunkról ez a kilátás fogadott bennünket.
Rövid pihenő után (érdekes nagyon fáradtak voltunk, hiába dőltünk le, egy cseppet sem tudtunk aludni) lementünk a partra. A part ezen a részen sziklás, sokaknak tudom, hogy nem tetszik a betonozott sziklás rész, strandolás szempontjából nem is a legjobb, de a látvány nagyon szép. Mivel a ház ahol laktunk Vranjica végén van, igy közvetlen mellettünk volt vranjicai autós camping, ami aprókavicsos, itt mentünk be először a vízbe.
Másnap egy gyönyörű hangulatos kis erdőn át átmentünk Medena hotel strandjára, ami aztán minden igény kielégít.(lassan mélyül, egészen apró kavicsos, a parton kávézók, étkezdék). Kb. fél óra kényelmes sétával értünk oda, természetesen fizetni így nem kell. Már utószezon volt, így a strandon nem voltak sokan. Nagy előny volt még, hogy a fák egészen a víz széléig lenyúlnak, ami nagy melegben jól jön.
Szeptember 1-től még csendesebb lett környék, az alattunk lakó fiatal német házaspár is elment, így az egész ház, a kerttel, az érő fügefával, citromfával a miénk volt. Két vagy három kis bolt van ebben a kis halászfaluban, de friss péksütitől kezdve a legszükségesebbig minden van. Egyébként pedig Trogir mindössze 5 km, ahol minden kapható. Nagyon tetszett a dús növényzet, a szép, villaszerű házak. Egyébként Seget Vranjicában van egy feltöltött kavicsos öböl, ahol kisgyerekkel is lehet strandolni.


Egy teljes napot szántunk Primostenre, aki itt jár javaslom Zora Hotel felőli parkolóban álljon meg, itt olcsó a parkolás, azonkívül itt található a parkban WC. Ragyogó időnk volt Primostenben is, a délelőtti városnézés után ezt az álomstrandot választottuk. (a szálloda felőli részen).

Teljes nyaralásunk alatt ragyogó időt fogtunk ki. Napközben 28-30 oC meleg, este viszont már lehűlt annyira a levegő, hogy nyugodtan lehetett aludni. Splitbe szept. 1-én egy hétfői napon mentünk el.
Elfogyott a készpénzünk, ezért egy spliti OTP bank címét írtuk be a navigátorba. Simán levezetett a navigátorunk, mint kiderült egészen közel volt a kikötőhöz. Így aztán itt hagytuk az autót (ingyen parkolás!). Ez bizony nem volt mindegy hiszen Splitből késő délután jöttünk el. Itt megnéztük a kötelező látnivalókat, sétáltunk, fagyiztunk a riván. A hétfő délelőtti nap ellenére rengetegen voltak a városban. A kikötőnél van a nagy autóbusz pályaudvar, aki olcsón és jól akar étkezni Splitben javaslom menjen oda. Amolyan "kifőzdeszerű "étkezők sokasága van, viszont kulturáltan le lehet ülni, igaz önkiszolgáló!
Mint már írtam azért választottuk Seget Vranjicát, mert Trogír érdekelt bennünket a legjobban. Trogírba többször beruccantunk, volt amikor kifejezetten este mentünk be átélni az esti forgatagot, látni az esti fényeket. Lenyűgözött bennünket a gyönyörű hajók látványa. Egy dolog zavaró volt számomra, mégpedig az óvárosi pincérek erőszakos invitálása. A trogiri piacon-bazárban még este 9 órakor is zajlik az élet.
Utolsó előtti napunkon elhatároztuk, hogy átmegyünk Trogir-Ciovó szigetre. Mi is átéltük a borzalmas araszolgatást(ezért jó máshol szállást keresni !). Délre értünk be Okrog Gornjiba ,itt megebédeltünk egy tengerparti étteremben. (mint kiderült igazi "lehúzós" étterem volt)
Éppen csak sikerült a kihalt strandon egy kicsit megmártózni, amikor jött a vihar.

Eredetileg körbe akartunk Ciovón kocsival menni, de ez így elmaradt. Mire visszaértünk a szállásunkba kisütött a nap. Közben az itthonmaradt családtagjaink az iránt érdeklődtek, hogyan kapcsolják be a gázkazánunkat, mert annyira fáznak (nyaralásunk alatt nálunk laktak és vigyáztak a kutyusunkra). Körbe sétáltuk gyalog Seget Vranjicát és megállapítottuk, hogy a legjobb helyen sikerült a szállást találni. Vranjica vége felé laktunk és így a kilátásunk nagyon szép volt, nem egy szűk öbölre néztünk. Fontos volt még számunkra a dús vegetáció, a gondozott kertek, a szép villaszerű házak. Az ottani emberek is kedvesek voltak, megtanultam egy pár szót horvátul, (pl. köszönni, megköszönni, kérni) így aztán mosoly nem maradt el.
Szeptember 1-e után már nagyon kevesen voltak Seget Vranjicán, szinte ottlakónak éreztük magunkat annyira családias volt. A szállásadóink Splitben laknak, így teljesen egyedül voltunk a házban, a kertben ért a füge és a citrom.
Úgy terveztük, hazafelé korán indulunk, mert bemegyünk Plitvicére. Hűvös, szeles időre ébredtünk az utolsó nap, reggel 7 órakor elindultunk. Félután Plitvice fel kezdett el szemerkélni az eső. Rövid tanakodás után miután láttuk, hogy Plitvicén rengeteg turista megy befelé, vettünk esőkabátot és mi is bementünk.

Bátorságunk elnyerte jutalmát, mert kb. 15 perc múlva elállt az eső és a középső túrát végigjártuk. Annyira szép volt, hogy idén hazafelé Dubrovnikból újra elmegyünk. Jótanácsként: a park területén a büfékben nagyon drága minden. WC a pihenőhelyeken van, jó, hogy volt a hátizsákunkban szendvics.
Splitről, Trogirról, Plitvicéről már sokan írtak ezért ezeket a helyszíneket csak érintettem. Inkább próbáltam Seget Vranjicának egy kis reklámot csinálni, remélem sikerült.
Picort








lényegében csak hn..
Köszönöm.
sasó