| 2008 november 21
A repülőjegy vásárlást még nyáron intéztük. Szerencsére nagyon jó időpontot választottunk, mert a ködös, esős Londonból még ízelítőt sem kaptunk. Verőfényes napsütés, huszonvalahány fok fogadott minket, és ez maradt is az ott töltött idő mindkét napjára.
Wizz-air géppel mentünk Ferihegy 1-ről. Mivel a gép 06:05-kor indult, ezért elég korán el kellett indulnunk otthonról. Senkit nem akartunk felkelteni az éjszaka közepén, ezért úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a MÁV Nyugati pályaudvar – Ferihegy járatát.
Hát… a vonat időben indult és a jobban felszerelt magyar vonatok egyike volt. Azonban a tájékoztatás hagyott némi kívánnivalót maga után. Magyarként, és egy kicsit ismerve Budapestet - sem igazán tudtuk, hogy hol is járunk. Igaz a megállókban ki van rakva az állomás neve, de Ferihegy felé tartva volt két olyan megálló is, amely nem volt kitáblázva, és a sötétben elég nehéz tájékozódni, hát még a külföldieknek…
Az ára rendkívül kedvező: 300 Ft/fő egy irányba. Az esti órákban a kalauznál is meg lehet venni ezen az áron, illetve van automata is a Nyugati pályaudvaron.
Menetrendi információk itt: http://www.bud.hu/sajtoszoba/kozlemenyek/?article_hid=1602&prk
A repülőgép időben indult és időben is érkezett. Budapest fényei gyönyörűek voltak felszálláskor. Sajnos fényképen nem sikerült megörökíteni.
Szombat reggel 08:10-kor érkeztünk meg a lutoni repülőtérre. A hajnali sötétség miatt azonban az utat Lutontól Londonig nagyjából végig is aludtuk.
Már bent a reptéren nagyon sok tábla segíti a tájékozódást, így tudtuk, hogy a Greenline-Easybus járatok a 10-11-es megállóról indulnak. A buszok könnyen felismerhetőek élénk naracssárga vagy élénk zöld színeikről. Van a megállójukban egy információs iroda is, amelyben amikor odaértünk épp nem tartózkodott senki, de a busz pont bent állt, úgyhogy azon vettük meg a jegyeket.
A buszjáratok honlapjai:
Még kiutazásunk előtt nézegettük az internetet, hogy mivel lehet a legegyszerűbben bejutni a városba. Nem volt egyértelmű számunkra ezért úgy döntöttünk majd a helyszínen eldöntjük.
Megy vonat is Londonba, az azonban nem a reptérről, hanem egy buszmegállóval odébbról. Mi az egyszerűség kedvéért a busz mellett döntöttünk, a jegyek természetesen olcsóbbak lettek volna, ha az interneten kifizetjük. Helyben vásárolva 36 fontba került oda-vissza két főnek a Marble Archig. A vonat mellett az szólt volna, hogy vonatjeggyel igénybe lehet venni 2 for 1 akciókat (honlap elérhetősége lejjebb)
Még itthonról megvettük a jegyeket a kinti városnéző buszra. Ezt mindenkinek csak ajánlani tudom, de legfőképp akkor lehet hasznos, ha hozzánk hasonlóan először van valaki Londonban. Mi a két táraság közül a Big Bus Companyt választottuk, leginkább azért mert 2009. februárig 24 órás jegy áráért 48 órás jegyet adnak.
Érdemes körülnézni a 2 for 1 akciók honlapján is, mert a kiutazásunk előtti utolsó napokban a másik városnéző busz társaság (Original Tours) itt akciózta le az útjait. Az akció lényeg, ha van két érvényes ticket card, akkor 1-et fizet kettőt kap akcióban lehet elég sok belépőhöz hozzájutni.
2 FOR 1 akciók: http://www.daysoutguide.co.uk/offers.aspx
Big Bus honlapja: http://www.bigbustours.com/eng/london/default.aspx
Original Tours honlapja: http://www.theoriginaltour.com/
Először végigmentünk a busz teljes útvonalán, hogy nagyjából tudjuk, hogy mi hol van. Azért is tetszett ez a fajta utazás, mert közben megismerkedhettünk a várossal, és egyszerűbb volt, mint London metróhálózati térképén kiigazodni… Néhány vonallal ugyanis több van Londonban, mint fővárosunkban.
Nagyon könnyű ezekre a buszokra jegyet váltani, mivel minden fel-, leszállási lehetőségnél ott vannak az adott cég emberei, akiknél rögtön meg is lehet váltani a jegyet a buszra, illetve térképet is adnak, valamint információkat is tudnak szolgálni. Lépten-nyomon beléjük botlik az ember, mivel az útjaikra próbálnak rábeszélni, de cseppet sem erőszakosak.
A jegy magában foglalt egy temzei hajókázást is. Kiindulópontja a London Eye másik oldalánál, a Big Bennél a folyóparton van. Ki lehet szállni a London Eye-nál, vagy végig lehet menni vele a Tower-ig. Erre - ugyanúgy, mint a buszoknál - annyiszor száll fel az ember, ahányszor csak szeretne 48 órán belül.
Nagyon tetszett a város, már az elején úgy éreztük, hogy az a két nap, ami a rendelkezésünkre áll – rendkívül kevés lesz. Elvarázsoltak a hihetetlen magas, impozáns épületek, illetve azok a tipikus angol épületek, melyeket a különféle filmekből is jól ismerhetünk. Hyde-Parkhoz közel volt a szállásunk, azonban csak délután 3 órától lehetett elfoglalni. 5 font ellenében engedték, hogy a cuccainkat lepakoljuk az egyik szobájukban. Bár kissé drágának találtuk a lehetőséget, mégis éltünk vele, mert elég nehéz lett volna a cuccokkal felfedezni a várost. Így kissé megkönnyebbülve, súlyok nélkül, elmentünk a Hyde Parkba.
Ismerősök elbeszélései alapján fel voltunk készülve, hogy mókusok hada vesz majd körül minket, némi mogyoróval készültünk is nekik.
Eleinte igen nehézkesen ment köztünk az ismerkedés. A park szélén ugrándozó mókusok elég bátortalannak bizonyultak, kicsit meg is sértődtünk a viselkedésükön, ezért inkább úgy gondoltuk, hogy felfedezzük a parkot. Meglepett az a nyugalom, amit itt tapasztaltunk. A jó idő előcsalogatta a napozókat, akik a nekik rendszeresített nyugágyakban élvezték a gyönyörű őszi napsütést. Rendkívül sok és sokféle ember volt a parkban. A parkot tisztító munkások között sok babakocsit tologató fiatal pár, különböző sportokat űző legkülönfélébb korú emberek hada megfordult, miközben több tucat ember napozott a kipakolt székeken.
A park belseje felé már a mókusok is bátrabbak lettek, jó néhány lemászott a fáról, hogy aztán az ember nyomába eredjen némi alamizsnát remélve. A parkot a Green park felé eső végén hagytuk el. Megnéztük a Science and Natural History Museums-ot. Majd ismét felszálltunk a Big Busra és a szállásunkra mentünk egy kicsit pihenni, amiből aztán reggelig tartó alvás lett…
A szállásunkat az interneten intéztük. Sajnos nem találtam mások korábbi tapasztalatait, így foglaltuk le. Paddington városrészben 10 percre a Marble Archtól az Easyhotelben szálltunk meg. Természetesen nem luxusszálloda, de ezért a pénztért szerintem senki sem gondolja, hogy az lenne. Kicsi a szoba, de tiszta és rendezett. Akit nem rettent el a szekrény és polcok hiánya, - tehát hogy pakolni nincs hova - annak én csak ajánlani tudom.
A hotel honlapja: http://www.easyhotel.com/
Másnap korán felkeltünk, hogy legyen mindenre idő, amit terveztünk.
A Baker Street felé vettük az irányt és elsétáltunk a Regent’s parkba, megnéztük hogy hol is van a Madame Tussaud’s és az állatkert. Korán reggel révén azonban még egyik sem volt nyitva. Azt terveztük, hogy buszra szállunk, és megcsodáltuk a London Eye-t. Sajnos azonban a busszal valami technikai probléma történt, és nem járt, így a gyaloglás mellett döntöttünk 30 percnyi hiábavaló várakozás után.
Elmentünk a Piccadilly Circus felé, felfedeztük a Leicester Squaret, Trafalgar Square-t, majd elgyalogoltunk a British Museumba. Lenyűgöző volt a hatalmas épület. Sajnos sok időnk nem volt a nézelődésre, ezért itt-ott bekukkantottunk a termekbe, és a további városnézés mellett döntöttünk.
Kipróbáltuk a temzei hajókázást, mi azonban csak a London Eye-ig mentünk először. Megrettentük egy kissé a hatalmas kígyózó sortól, ami ott fogadott. Úgy döntöttünk, továbbmentünk körülnézni, hátha később kevesebben lesznek. Azonban szembesülnünk kellett vele, hogy a busz továbbra sem járt és erről már a megállójában is papírokat ragasztottak ki.
Ezért visszamentünk a sorba, hátha gyorsabban megy mint gondoltuk, végül a jegyvásárlás és a kerékig bekerülés kb. 1 óránkba került. Igaz voltak ún. gyors sorok is, ahol ha jól emlékszem 10 font/fő többletköltség leszurkolása után nem kell annyit várakozni. Mi a hagyományos sort választottuk, így kettőnknek 31 fontba került a bejutás.
Elég komoly átvilágításon estünk át, ezért is halad a sor olyan lassan, elvették a kb. 15 cm magasra kinyújtható fényképezőgép állványunkat. Nem igazán értem, hogy miért, hisz mit is tudnék vele csinálni???
A kerék lassan haladt, azaz pont annyira lassan, hogy még élvezhető legyen, és legyen lehetőség minden irányba körülnézni. Sajnos a mi kapszulánkban viszonylag sokan voltunk, úgyhogy volt egy kis fennakadás, hogy mindenki mindent láthasson. Megállapítottuk, hogy London hatalmas város, és még mindig lenne mit felfedezni, pedig már délután van, és alig maradt időnk.
Visszaszálltunk a hajóra, és elmentünk vele a Towerig, ahol szintén hatalmas a sor, úgyhogy ezt (is) kihagytuk, elsétáltunk a Tower hídhoz , hogy fel is mentünk rá. 6 fontba kerül a belépő személyenként. A bejáratnál lefényképeznek, hogy kifelé menet meg tudjuk venni a minket megörökítő képet,ami annyira azért nem sikerült jól, hogy megérjen 10 fontot.
Mire lejöttünk végre már járt a busz, elmentünk vele a Szent Pál katedrálishoz, mert a fórumot olvasgatva valaki azt tanácsolta, hogy onnan is érdemes körbe nézni. Éppen istentisztelet zajlott, úgyhogy nem tudtunk sajnos a kupolába felmenni, pedig kíváncsiak lettünk volna rá. Ezek után még sétálgattunk a St. James parkban (ahol a mókusok mellett feltűntek a hattyúk és láttunk egy vadnyulat is békésen rágcsálni), sétáltunk a Big Bennél, a London Dungeon-ba még szerettünk volna bejutni, de a sor itt iselrettentett.
Nekünk ennyi fért bele a két napba, sajnos elég sok mindent nem tudtunk megnézni, amit szerettünk volna. Akik még nem voltak, azoknak mindenképpen csak ajánlani tudom, egyszerérdemes felkeresni ezt a nyüzsgő világvárost.
Az általam látogatott oldalak, ahol előre tájékozódtunk, és sok hasznos információt kaptunk:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?cmd=Article_showArticle&t=9165246
http://infolondon.uw.hu/index.html
RSS-csatorna hozzászólásai
lényegében csak hn..