Már több éves álom és terv volt, hogy eljussak Szíriába, melyről annyi jót olvastam, hallottam ismerősöktől és ismeretlenektől egyaránt. A repjegyek viszont meglehetősen borsos árúak voltak, hiába vadásztam az akciókat. Egyszer csak jött az isteni szikra: közelítsük meg Szíriát Törökországon keresztül.

Törökország 2. rész 

4. nap - Aug. 22. 

A buszjegy hátulján van egy miniatűr betűkkel írott tájékoztató - természetesen törökül -, hogy a kedves utasoknak mit szabad, és mit nem.

No, mi ennek egy kitételét sikeresen megszegtük: L. felhozott egy doboz Efest a buszra , és felpattintotta. Már az első korty után ott termett a szigorú hosztesz, közölte hogy "problem", és elvette a sört.

Törökország 3. rész 

9. nap – Aug. 27.

 Ezen a buszúton én jobban tudtam aludni, mint az előzőn; most L. szenvedett jobban.

Isztambul előtt kb. 50 km-rel felébredtem, és már éreztem, hogy nem vagyok valami jól, de nem tulajdonítottam neki túl sok jelentőséget.

Május 23. 

L. már hajnali hatkor fenn kukorékolt – otthon bezzeg alig bírom felébreszteni -, nem tudott aludni a sarlós fecskék vijjogása miatt. A kedves kis madarak olyan nagy perpatvart csaptak, hogy majdnem eladták az egész várost. Egyébként amúgy is korán akartunk kelni, mert reggelit kellett vásárolni az egész napos túra előtt, szóval még jó is, hogy fecskevijjogásra ébredtünk, s nem a telefon ébresztőnótájára.

Előkészületek

Itt az előbbi út ellentéte. 3 hetes körút. Mecsetek, paloták, bazárok, sziklák, gyógyfürdők, müezinek. Tudósítás Frédi és Béni lakhelyéről, meg ilyenek. "Gyere madzsar, van borzsdeki!" Veronika Töröko.

Pihenés Törökországban. Néha azt is kell. Ebből a szállodából nem is nagyon érdemes kimozdulni. Shiatsu, reiki, ayurveda. Én úgy teszek, mintha tudnám, hogy ezek mit jelentenek. :) Marcsi a Török Riviérán!